Beszámoló az asztanai világkiállításról

2017-07-27

Lehetőségem adódott, hogy kilátogassak az idei világkiállításra, Kazahsztán fővárosába, Asztanába. A magyar pavilonban vettem részt az eseményen, mint kiállító.

A világkiállítás fő témája az Energy of the Future megnevezést kapta, ami magyarul annyit tesz, hogy a Jövő energiája. Az Expon több mint 100 ország képviselte magát, közöttük Magyarország is, egy nagyjából 400 m2-es pavilonnal. A magyar kiállítás fő témája a mesterséges fotoszintézis volt, amellyel számos magyar cég és kutató foglalkozik, így ezt tekinthetjük az ország projektjének. Emellett egyidejűleg 4-5 cég is helyet kapott a pavilonban, melyek saját standjukon mutathatják be a cég profilját, innovációit és ötleteit. Két nagyobb cég a teljes kiállítás ideje alatt képviselve lesz a magyar részen, míg a kisebbek 3 hetente váltják egymást, egyidőben 2 kisebb cég található meg a pavilonban.

Az MVM standja nagyrészt az e-mobilitással foglalkozott, a pavilonban megtalálható egy elektromos töltőállomás, amellyel az itthon is egyre jobban elterjedő elektromos autókat tudjuk tölteni a város számos pontján már. Emellett nagy hangsúlyt fektettek a környezetbarát megoldásokra, és a fenntartható fejlődés fontosságára.

A MOL egy új típusú olajfinomítóról hozott egy látványos videót, amely olyan megoldásokat alkalmazna a jövőben, amelyekkel csökkenteni tudnák a károsanyag kibocsátást az olajiparban, valamint egyre nagyobb százalékban felhasználhatóvá tudnák tenni a folyamat során keletkező melléktermékeket. Ezen kívül az elektromos autók elterjedését segítenék az újonnan épülő és a meglévő benzinkutaknál telepítendő töltőállomásokkal. Nem utolsó sorban pedig a MOL Bubi is helyet kapott a pavilonban egy teljes, 4 biciklivel rendelkező, állomással, amellyel a városi közlekedés környezetbarát alternatív megoldását mutatják be. A következő cégek már a kisebb, talán kevésbé ismertek közé tartoznak.

Az első ilyen az EU-FIRE Kft., akik geotermikus energiával foglalkoznak, számos projektjük van már itthon, amelyek a földben rejlő meleg vizet használják fűtésre hőszivattyús rendszer segítségével. Ez a megoldás abszolút környezetbarát és zöld energiával tudja ellátni az épületeket. Európában egyre elterjedtebbé válik a geotermikus energia használata épületek fűtésére. A kiállításra egy egyedi projektjük makettjét hozták ki, amely az EGS névvel rendelkezik, ez egy angol mozaik szó, jelentése javított hatékonyságú geotermikus rendszerű projekt, amely abban különbözik a sima geotermikus megoldástól, hogy nem csupán 2000-2500 m mélyre fúrnak le, hogy elérjék a meleg rétegvizeket, hanem akár 4000-4500 méterig is. Ilyen mélységben rétegvízről már nem igen beszélhetünk, viszont hatalmas hőmérsékletek uralkodnak az ottani kőzetrétegekben, akár 250-270 °C is lehet. A projekt legnehezebb része az ilyen mélyre történő fúrás, de ha ezt meg tudják oldani, majd hajszálrepedéseket létrehozni a rétegekben, végül hideg víz besajtolása után egy másik kúton kivezetni a gőzt, forró vizet, akkor a rendszer nem csak fűtési célokat fog tudni kielégíteni, hanem számottevő elektromos áram termelésére is képes lesz. A projektben az izlandi Mannvit Kft.-vel működnek együtt, amennyiben sikeresek lesznek, egy abszolút új lehetőség nyílik meg a zöldenergia és a geotermikus energia területén.

A Thermowatt Kft. – amit jómagam is személyesen képviseltem – fő profilja a szennyvízhő felhasználásával történő fűtési illetve hűtési rendszerek kialakítása, egy egyedi technológia alapján. A technológia nemzetközi szinten is le van védve. A jelenleg működő hat rendszerből öt Budapesten egy pedig Szegeden található, amelyek télen fűtési, nyáron pedig hűtési energiával látják el az adott épületeket. A rendszer 3 fő részből áll, a szennyvíz kivételi aknából, a hőcserélőkből valamint a hőszivattyúkból. A legfontosabb részei a hőszivattyúk, amelyek elektromos áram befektetésével képesek megemelni a közeg hőmérsékletet, ezáltal fűtési igényeket tudnak kielégíteni. A legnagyobb működő rendszer a budapesti Honvédkórházban található, ahol 3,8 MW-nyi hőenergiával képes ellátni a kórház teljes fűtési igényét, nyáron megfordítva a körfolyamatot pedig egy hűtésre alkalmas rendszert kapunk, amely könnyedén összekapcsolható a megszokott belső légkondicionáló gépekkel. A rendszer semmilyen fosszilis tüzelőanyagot nem igényel, csak némi villamosenergiát, sőt vizet sem. A szennyvíznek csak a hőenergiáját vonja el a hőcserélőkön keresztül, így egy teljes mértékben környezetbarát, zöldenergiát termelő rendszerről van szó.

Említést érdemel még a Platio Kft. „okos” térkő fejlesztése. Az innovációjukat külön kiemelték, így nem a magyar pavilonba kaptak helyet, hanem az úgy nevezett Best Practice Pavilion-ban lett kiállítva. Több mint 20 nóvum lett kiválasztva a helyi egyetem mérnöki karának vezetése által, úgy gondolták, hogy ezek a legérdekesebb, legnagyobb potenciállal rendelkező projektek, így ők egy külön pavilont kaptak. Egyébként a cég nagyon fiatal, de egy remek ötlettel álltak elő, okos térkövek fejlesztésével foglalkoznak, amelyek beépített napelemekkel illetve elektromágneses indukcióval a kinetikai energiát alakítva termelnek villamosenergiát. Ezt az energiát felhasználva pedig a környező köztéri lámpák működését illetve a térkövek felszínén megjelenő információs sávokat tudják táplálni.

Úgy vélem érdemes néhány szót ejteni a többi ország pavilonjairól is, ki milyen innovációt mutatott be, hogyan vélekednek az országok a jövő energiájáról. Először is az európai kiállítókkal kezdeném: Nem volt egy pavilon sem, amelyben ne lett volna szó a megújuló energiák fontosságáról, a legnagyobb szerepet szinte mindegyik országban a napenergia által termelt villamosenergia kapta, de sok helyen szó esett a szél erőművek fontosságáról illetve a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről. Külön kiemelném a német pavilont, ahova eleve úgy mentem, hogy biztos nem fogok csalódni. Így is volt, rendkívül sok innovációt sorakoztattak fel, mind a napelemekkel kapcsolatosan, mind pedig a többi megújuló energiával kapcsolatban. Az elektromos autók is szerepet kaptak néhány európai pavilonban (német, francia). Valamint az ITER projekt is kapott egy külön szobát a francia pavilonban, amely egy úgynevezett nemzetközi tokamak kutatás-fejlesztési projekt, amelynek a keretein belül épül egy kísérleti reaktor. Ez fúziós erőművek megvalósíthatóságát segítené elő. Ezzel a technológiával megoldhatóvá válna a magfúzió általi villamosenergiatermelés, amivel majdhogynem végtelen mennyiségű tiszta villamosenergiát lehetne előállítani, ezzel leváltva a fissziós, tradicionális, atomerőműveket.

Az orosz pavilonban nagy hangsúlyt fektettek az atomenergiára. Egy hajóba építhető mobil atomerőmű makettjét is bemutatták, ahogy az Északi-tengert járva a különböző kikötőkben megállva elektromos árammal látja el a városokat. Legnagyobb megdöbbenésemre az Egyesült Államok semmilyen konkrét innovációval nem rukkolt elő, csupán egy viszonylag semmit mondó 3D-s vetítést játszottak le a környezettudatosság témájában. A pavilon végén pedig a Hollywood felirat kicsinyített másával lehetett fotózkodni. Igazán nem mondható szakmainak a pavilonjuk.

A távol-keleti országok többsége is a megújuló energiákra fektette a fő hangsúlyt, illetve az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fontosságára. Valamint az ezekhez tartozó minél korszerűbb megoldások használatára hívták fel a figyelmet. A dél-koreai pavilonban kiállítottak egy hidrogénnel működő autót, és információim szerint már néhány száz prototípus működik is Koreában. Mindezek mellett a környezettudatosságra is több helyen hívják fel a figyelmet, és igyekeznek az országok lakosságát is erre az útra terelni. Korunk egyik legnagyobb energetikai kérdése, az energia tárolás megoldása is számos pavilonban felvetődött. Különféle akkumulátoros megoldások voltak láthatóak, amelyek nagy része a károsanyagokat tartalmazó megoldásokat kiküszöböli.

Végezetül néhány mondatban összefoglalnám, hogy én miként láttam, merre halad a világ. Egyértelműen Földünk nagyobbik részén a megújuló energiákat vélik a jövő energiájának, a minél tisztább, minél kevesebb károsanyag kibocsátással rendelkező megoldások felé nyitnak, amelyek a környezettudatosság jegyében valósíthatóak meg, és igyekeznek energiahatékony illetve energiatakarékos megoldásokat választani. Úgy vélem, hogy érdemes volt részt venni a világkiállításon, nem csak saját szempontomból, hanem a Thermowatt Kft. számára is. A cég személyes képviselése jelentősen elősegítette mind a jövőbeni szakmai együttműködések kiépítését, mind az üzleti kapcsolatok kialakítását.

Mit kell tudni Kazahsztánról?

Szeretném bemutatni az országot, illetve a várost, hiszen az én tudásom is igen hiányos volt Kazahsztánról mielőtt kimentem volna, és úgy vélem az olvasók nagy része is hasonló cipőben jár. Kazahsztán, hivatalos nevén a Kazah Köztársaság, földrajzilag Közép-Ázsiához tartozik, a Kaszpi-tenger partjának egy jelentős része az országhoz tartozik. Népessége körülbelül 17 millió fő, annak ellenére, hogy területe majdnem harmincszorosa Magyarországénak, 2.717.300 km2. Így meglehetősen alacsony, 6 fő / km2 az átlagos népsűrűség. Hivatalos államvallás nincsen, de a legnagyobb arányban (~57%) szunnita iszlámvallásúak élnek az országban, emellett az orosz ortodoxok is jelentős részét teszik ki a vallási felosztásnak.

Hivatalosan két nyelve van az országnak, az orosz és a kazak, bár tapasztalatom szerint az oroszt helyezik előtérbe a saját nyelvükkel szemben, mert minden ügyintézés orosz nyelven történik, illetve az oktatás is. A helyi fiataloktól megtudtam, hogy a kormány egyre nagyobb hangsúlyt fektet az angol nyelv oktatására az új generációk esetében, ezt tapasztaltam is, meglepően jó angol nyelvtudással rendelkeztek a huszonéves fiatalok, így könnyedén tudtam kommunikálni velük. Az idősebb generáció esetében viszont elég nagy hiányosság van bármilyen más nyelvvel kapcsolatosan.

Asztana 1997-ben lett főváros, de a legnagyobb város még mindig a volt főváros, Almati. A helyiek azt mondták, hogy nagyrészt csak az ország igazgatási szektora költözött át Asztanába, illetve az ehhez tartozó minisztériumok, és természetesen az államfő, Nurszultan Abisuli Nazarbajev, aki 1984 óta vezeti az országot. A fővárosról érdemes tudni, hogy lakossága nem éri az egy millió főt, de ennek ellenére nagyjából 400 ezer személygépjármű található a városban. Ennek két oka is van, a tömegközlekedés elég szegényes, néhány buszjáraton kívül nincsen más, és néha magával a menetrend betartásával is bajok vannak, kimaradnak járatok, stb. A másik ok pedig a meglehetősen olcsó üzemanyagárak (~120 Ft/liter a benzin ára), így még a kevésbé jól kereső réteg is könnyedén megengedheti magának, hogy kocsival járja az utakat.

Nagy a kontraszt a városi illetve a vidéki életmód, fejlettség és modernizáció esetében, míg a városban modern, hatalmas, majdhogynem felhőkarcoló szerű épületek találhatóak, addig a vidéki emberek nagy része rendes utakkal sem rendelkezik, és néhol a tradicionális jurtákban laknak.

Boros Márton

Forrás: gépnarancs.hu